A vár a Berzava felső folyásánál fekszik, Boksánbányától (a hozzácsatolt Vassafalvától) északra. A nagyon romos állapotban levő vár egy zömök, 3 m vastag falu toronyból (kaputoronyból?) és a hozzá csatlakozó várfalból áll, amely egy hozzávetőlegesen kerek udvart határol körül. A torony a könnyebben megközelíthető északi oldalon helyezkedik, előtte pedig egy másik kisebb méretű torony fekszik. A várat szárazárok vette körül.

A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott és egy román kerület szerveződött köré. Nincs kizárva, hogy felépítése az itteni vasércbányászattal állt kapcsolatban. 1367-ben történik rá utalás első ízben. Királyi vár volt, Luxemburgi Zsigmond alatt Garai Miklós nádor honorbirtoka. 1394 körül Zsidói (Csáki) Miklós kapta adományba, viszont még 1395-ben a csáki várral együtt elcserélte a Bihar megyei Adorján váráért. A 15. században a Macedóniai család birtokolta. A vár alatti település ekkor már mezőváros volt, benne az obszerváns ferencesek kolostorával. A Macedóniaiak után néhány román nemesi család részbirtokaként szerepel, majd a 16. század közepén egyéb bánsági várakkal együtt a törökök foglalták el. A 16. század végétől hol az erdélyi fejedelmek, hol a törökök birtokában volt. 1658-59-ben Barcsai Ákos lugosi bán katonái foglalták el és robbantották fel. A várat később is használták, utoljára 1695-ben foglalták el a törökök rövid időre. Ezután rombolhatták le, mivel használatáról többet nem értesülünk.

Bibliográfia:

Kiss Gábor. Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1987. 292-293.

Ţeicu, Dumitru. Banatul montan în evul mediu (A hegyvidéki Bánság a középkorban). Timişoara, 1998. 209-210.