Csák a jelentősebb utaktól távolabb, a Temes egyik holtága mellett fekszik, Temesvártól délre. A vár a falu peremén helyezkedik közvetlenül a folyó mellett. Téglából épült. Ma mindössze tornya áll, eredetileg azonban valamilyen erődítés vette körül, ami közelebbről nem ismert. A torony viszonylag ép állapotban maradt meg. Négyszögletes építmény, magassága 24 m. Földszintből és három emeletből áll, tetején védőfolyosó húzódott. Sarkain támpillérek helyezkednek, amelyek rizalitba torkollnak. A földszint alatt egy további pinceszint is volt, ahova falba vájt lépcső vezetett. Hasonló lépcső vezetett az emeletre is. Egyedül a földszintet boltozták, az emeleti szintek deszkafödémmel rendelkeztek. Bejárata a földszinten volt, ablakainak száma és mérete a szintek magasságával állt összefüggésben.

Csák Temes vármegyében feküdt és a pápai tizedjegyzékben szerepel először (1332-1337). 14. századi történetéről egyebet nem lehet tudni, és az sem ismert mikor épült a vár. A vár első említése 1395-ből való, amikor a Zsidói - a későbbiekben Csáki - család birtokában szerepel. A család Pest megyében volt birtokos, a Temes vármegyei birtokot akkor kaphatták, amikor Zsigmond király Zsidói Miklóst kinevezte temesi ispánnak (1394). A család pályafutása ezután ívelt felfele, ami elsősorban a nikápolyi csatában tanúsított vitézségükkel állt kapcsolatban. 1395-ben a csáki és a kövesdi várakért cserébe a király Miklós ispánnak és családjának adományozta a Bihar megyében fekvő Adorján várat. 1401-ben Zsigmond újból Miklósnak adományozta a csáki várat és ezt követően az egész középkoron át a család birtokában maradt. A tulajdonosok mostantól kezdve következetesen használták a Csáki nevet. 1421-ben Csáki Miklós és testvére, György felosztották egymás között a családi birtokokat. Az iratból kiderül, hogy a Bihar megyei Körösszeg és Adorján várak játszottak nagyobb szerepet a család életében, a csáki vár megmaradt közös tulajdonban. Ehhez a várhoz tulajdonképpen nem is tartozott uradalom, hanem a mellette elterülő Csák mezővárossal alkotott csak egy birtokot. A 16. század közepén foglalták el a törökök. A tornyot körülölelő erődítés, még a 16. század első felében épülhetett. A karlócai béke értelmében ezt rombolhatták le 1701-ben.


Bibliográfia:

Kiss Gábor. Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1987. 415-417.

Nicolae Secară. Turnul medieval din Ciacova (A csáki középkori torony). Tibiscus 1 (1970): 157-172.

Rusu, Adrian Andrei. Arad és Temes megye középkori erődítményei. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged, 2000. 576-578.