Miháld vár
Mehádia - Mehadia (Krassó-Szörény megye)


Mehádia a Duna bal oldali mellékvize a Cserna folyó és a Béla patak torkolatának közelében fekszik, Orsovától északra. A vár a településtől keletre található hegytetőn fekszik. A tető déli végénél egy gondosan megépített hatszögletű torony emelkedik, armírozott sarkokkal. Földszintből és két emeletből áll. Ezzel szemben, a tető déli végében egy kerek torony emelkedett. A kettőt egy ovális udvart közrefogó várfal foglalta magába, amelyet délen, keleten és nyugaton egy-egy négyszögletes toronnyal egészítettek ki. A tetőt dél felől lehet megközelíteni, az itt helyezkedő négyzetes torony lehetett a vár kaputornya.

Miháld 1278-ban szerepel először az írott forrásokban. Korábban Gútkeled nb. Joákim bán tulajdona volt, akinek halála (1277) után testvérére, István bánra szállt. Az oklevélből azt is megtudjuk, hogy Joákim Miháldot királyi adományból bírta. A vár első említése 1317-ből való. Ekkor már I. Károly király kezén volt és a Balog nb. Szécsi testvérek igazgatták. Szécsi Pál a király parancsára a vár alatt kínoztatta halálra Tivadar bánt, akinek a fia a vidini despotához menekült. Szintén a Szécsi testvérek foglalták el a király részére Kán László egykori erdélyi vajda fiaitól Déva várát. Ezt követően nevezte ki a király Szécsi Dénest miháldi várnagynak, aki ezt a tisztséget közel egy évtizeden keresztül viselte. A 14. században megmaradt királyi várnak és a bolgár, illetve szörényi bánok, valamint a temesi ispánok igazgatták. A hét román kerülethez tartozó miháldi kerület központja volt. A vár alatti település a 15. században mezővárosnak számított. 1429-ben Zsigmond király az ország déli határának védelme érdekében az aldunai várakat a német lovagrendnek engedte át. Így került Miháld vára is a lovagrend birtokába. 1435-ben azonban Zsigmond többet nem tartott igényt szolgálatukra és a várakat visszavette. Ezután a szörényi bánok honorbirtoka volt. 1439-ben Albert király Hunyadi Jánost és testvérét bízta meg Szörény, Görény, Orsova és Miháld várak igazgatásával. Később Hunyadi mint szörényi bán tartotta ezeket a várakat a kezén, amit úgy kezelt mintha magántulajdona lenne. Csak Hunyadi halála után tudta V. László ezeket a várakat visszaszerezni Szilágyi Erzsébettől. A törökök még a mohácsi csata előtt foglalták el első ízben, valamikor 1524 körül, amikor Szörényvár is elesett. Ezt követően hol a törökök, hol az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott és védelmére jelentős katonaságot rendeltek. Bethlen Gábor emlékirataiban feljegyezte, hogy Miháldon kétszáz lovas és kétszáz gyalogos katona tartózkodott. 1738-ban foglalták el véglegesen a császári csapatok és csatolták később az oláh bánsági ezredhez. Az újkori adatok azonban, minden bizonnyal már nem a középkori várra, hanem az erődített településre vonatkoznak (1717: Palanka Mehadia).


Bibliográfia:

Kiss Gábor. Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1987, 299-301.

Săcară, Nicolae. "Castrum Myhald". In: Tibiscus 4 (1975): 167-183.

Ţeicu, Dumitru. Banatul montan în evul mediu (A hegyvidéki Bánság a középkorban). Timişoara, 1998. 204-205.

Lupescu Radu