Szinice a Duna bal partján fekszik, Orsovától dél-nyugatra. A korábbi település víz alá került miután a Vaskapunál megépült az új duzzasztógát. A vár a falutól 4 km-re fekszik, Orsova irányába. A várnak egy része szintén a víz alá került. Az erődítmény három toronyból áll, amelyek háromszöget alkotnak. Az itt folytatott régészeti ásatásoknak nem sikerült kimutatni semmilyen összeköttetést (várfalat) a tornyok között. A tornyok szinte teljes magasságukban megőrződtek. Kb. 10 m magasak, földszintből és két emeleti szintből állnak, tetejükön védőpártázat. A régészeti leleteket az ásatók a 13-14. századra keltezték. Az írott forrásokban a vár csak a 15. század első felében szerepel. Elképzelhető, hogy Zsigmond király építette, miután 1419-ben elfoglalta a szörényi várat és az Aldunának újonnan megszerzett szakaszán több várat is emelt. Királyi vár volt, Krassó vármegyéhez tartozott. Első írásos említése 1428-ból való. 1429-ben Zsigmond király az ország déli határának védelme érdekében az aldunai várakat a német lovagrendnek engedte át. Így került Szinice vára is a lovagrend birtokába. 1435-ben azonban Zsigmond többet nem tartott igényt szolgálatukra és a várakat visszavette. Ezután a szörényi bánok honorbirtoka volt. Újabbkori története nem ismert.


Bibliográfia:

Corvătescu, Alexandru - Alexandru Rădulescu. Despre ansamblul fortificat de la Tricule-Sviniţa (jud. Mehedinţi) (A Trikule-Szinice-i erődítésrendszerről. Mehedinţi megye). In: Tibiscus 5 (1979): 169-182.

Ţeicu, Dumitru. Banatul montan în evul mediu (A hegyvidéki Bánság a középkorban). Timişoara, 1998. 206-207.