Vöröstorony vára Nagyszebentől délre, a Fogarasi és a Lator havasok lábánál található, az Olt folyó által kialakított szorosban. A szoros később a várról kapta elnevezését. A vár mellett kialakult falu a szoros előtt települt, a helységből kivezető út jobb oldalán található a vár.

A jelenleg látható épületegyüttes több építési fázis eredményképpen jött létre. A vár legkorábbi része, törcsvárhoz hasonlóan egy öregtorony lehetett, amely a 14. század második felében épült. Megfigyelhető, hogy Nagy Lajos uralkodásának idején a Kárpátokon áthaladó kereskedelmi utak mentén több helyen is várak, tornyok épültek. Törcsvárral körülbelül egy időben épülhetett mindkettő királyi kezdeményezésre. Valószínűleg a fenntartási költségek csökkentése miatt adományozza V. László a szász székeknek a várat Talmácssal, Latorváral és a hozzájuk tartozó területekkel együtt. A vár fontosságára utal, hogy a szászoknak való adományozás után is juttatnak a királyi kincstárból pénzeket a vár karbantartására illetve felfegyverzésére. A középkori épület az 1533-as árvízkor sérült meg és Szapolyai János 1538 évi rendeletére újjáépítették. Csak falkutatás lapján lehetne megállapítani mennyi maradt meg a régi várból. Az új torony egy a korszerű hadikövetelményeknek megfelelő ágyútorony volt. Ezt a 17. században tovább erődítették, olaszbástyarendszerű védőövvel vették körbe. A vár működőképes maradt a 19. század végéig, katonai létesítményként használták.


Bibliográfia:

Entz Géza. Erdély építészete a 14-15. században, Kolozsvár. 1994.

Hermann Fabini. Atlas der Sibenbürgisch-Sächsischen Kircheburgen und Dorfkirchen. Hermannstadt, 1999.

Kiss Gábor. Erdélyi várak, várkastélyok. Budapest, 1990.