Déva a Maros mentén haladó, Erdély legfontosabb útvonala mentén fekszik. A vár a város központjában fekvő és természeti rezervátumként működő Várhegyen fekszik. Állapota előrehaladottan romos, azonban még így is falai magasan állnak. A hegytetőn fekszik a vár legrégibb része, egy falgyűrű, amelynek mentén sorakoznak a különféle épületszárnyak. Ezt a 17. században épült újabb falgyűrű veszi körül, amihez a hegy aljáig lenyúló 18. századi erődítés csatlakozik. Története szorosan összefonódik Erdély történetével. 1269-ben említik először az írott források. Királyi vár volt. A 14. század elején Déva lett Kán László tartományuraságának a központja, majd leverése után újból királyi vár. A 15. század közepén Hunyadi János birtokába jutott, halála után azonban visszakerült királyi tulajdonba. A mohácsi csatát követően az erdélyi fejedelemség egyik végvára lett és mindvégig karbantartották. Jelentősebb birtokosai voltak Geszti Ferenc főkapitány, Bocskai István fejedelem, a Bethlen család, Barcsai Ákos. A 18. században kincstári birtok volt, majd a következő század elején elárverezték. 1849-ben az egyik puskaporraktára robbant fel, azóta romosan áll.

Lupescu Radu