A Hátszegi és Petrozsény medencék között fekvő szorosnál helyezkedik, a falutól délre húzódó magaslaton, egy kedvező stratégiai helyen. Zömök, nagy átmérőjű torony, amely kimondottan hadi célokat szolgált a tűzfegyverek széleskörű elterjedése korában. Sziklakőből épült, átmérője 13 m, falvastagsága 2 m. Egyszintes építmény, lőrései a falura, illetve a forgalmi útra tekintő oldalon sorakoznak. Felette védőfolyosó húzódott, és az egészet tető fedte.

Perényi Péter erdélyi vajda építette a mohácsi csatát követő zavaros időszakban, 1528 körül, azzal a szándékkal, hogy vámot szedjen a Havasalföld felől Hátszegbe érkezőktől. A jogtalanul épített vár elsősorban a Hunyad megyei nemesek érdekeit sértette, akik panaszt tettek ez ügyben. Közvetlenül Brandenburgi György volt a sértett fél, aki a hunyadi uradalom tulajdonosa volt, amihez a hátszegi vám is tartozott. 1529-ben Ferdinánd király úgy rendelkezett, hogy tilos a várnál vámot szedni. Habár további sorsa nem ismert, minden bizonnyal a jó fekvésű tornyot a későbbi századokban is használták.


Bibliográfia:

Anghel, Gheorghe. Fortificaţii medievale de piatră din secolele XIII-XVI (13-16. századi középkori kőerődítmények). Cluj-Napoca, 1986. 108-110.

Halaváts Gyula. A krivádiai őrtorony. In: Erdélyi Múzeum 27.2 (1910): 107-108.

Popa, Radu. Über die Burgen der Terra Hatzeg. In: Dacia 16 (1972): 266-269.

Szinte Gábor. Kerek erőd Krivádia fölött. In: Archaeologiai Értesítő 14.2 (1894): 110-114.